
Élt egyszer egy nemesember, akit Vezúvnak hívtak és aki a vidék egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb családjának a fia volt. Egyszer, amikor az utcán sétált, megpillantott egy gyönyörû lányt, amilyen szépet még sosem látott és azonnal beleszeretett.
Kérdezgette a rokonait, barátait, hogy ki ez a csodálatos ismeretlen, de senki sem ismerte. Mígnem az egyik barátja fel nem fedte neki a lány kilétét: “Vezúv barátom, a hölgy Capri lovag lánya” Nagyon elkeseredett ezen Vezúv, hiszen Capri az ellenséges család feje volt, akit jól ismert mindenki erôszakos, hirtelen természetérôl. Vezúv tudta, hogy nem fedheti fel érzéseit a lány elôtt, mivel a dühös apa biztosan azonnal bosszút állna rajta.
Ezért egy cselt eszelt ki. Álruhába öltözött és olyan szegény embernek álcázta magát, akinek kenyérre sem telik és így, a Capri lovag szemeitôl távol megismerkedett Capri kisasszonnyal.
A lányt elbûvölte a nemesember kedvessége és udvariassága és ô is azonnal szerelemre gyúlt Vezúv iránt. A szerelmesek félve felkeresték a lány apját és abban reménykedtek, hátha igaz szerelmük meglágyítja a dühös apa szívét. De hiába kérlelték, hiába könyörögtek, a lovag nem akarta Vezúvnak adni lánya kezét. Sôt, hogy véget vessen ennek a szerelemnek egy éjszaka hajóra ültette a lányát. A két szerelmes el sem rudott egymástól köszönni. Capri kisaszzony úgy érezte mint akinek a szíve szakad meg, csak bámult a part felé, nézett a messzeségbe, ahogy távolodott szerelmétôl. Majd letérdelt, elrebegett egy imát és a tenger habjai közé vetette magát.
Vezúv lovag nagyon mérges lett, amikor megtudta, hogy szerelmét elszakították tôle. A düh égette a testét és ô is indulni akart, hogy megkeresse a szerelmét, bármelyik távol pontján is járjon a Földnek. Amikor azonban megtudta, hogy Capri kisasszony a tengerbe veszett csak sóhajtozott és forró könnyek lepték el a szemét. Nagy bánatában kôvé dermedt, heggyé vált és forró tüzet könnyezik, füstoszlopot sóhajt. Azóta is a tengerparton áll, nézi a habokat, ahol Capri kisasszony vízbefúlt és nem feledi igaz, örök szerelmét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése